Az uniós helyreállítási alap pénzkifizetése kapcsán erős jogállamisági mechanizmust sürget az új francia Európa-ügyi miniszter (fenti képünkön középen), illetve Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az eddigieknél erősebb fellépést szorgalmazott a Financial Times-nak adott interjúban.
A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.
Egy-másfél órákat „aludt”, bevetette a teraszdiplomácia minden eszközét, köztük egy frissen kapott asztalt és egy kőkeményen hangzó fenyegetést is Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, hogy össze tudja hozni a minapi EU-csúcson a történelmi jelentőségű megállapodást a 2021-2027-es költségvetésről és a helyreállítási alapról – fedte fel maga az elnök a Politicónak. Elárulta azt a kilenc trükköt, vagy inkább pszichológiai elemekkel masszívan átitatott tárgyalástechnikát is, ami elvezetett a sikerhez és bevallotta azt is, hogy csak viccelt azzal, amivel az EU-csúcs kezdetén tényleg megfenyegette az állami vezetőket.
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.
A lengyel kormány után ma a román államfő és a kormány tagjai is a sajtó elé álltak és elmondták, hogy mennyi EU-s pénzre számíthatnak 2021-től a most kialkudott feltételek mentén és milyen reform menetrendben gondolkodnak. Összesen 80 milliárd eurót tudnak majd felhasználni, a helyreállítási alapból 34 milliárd euró jut Romániának. Idehaza a kormány még nem árulta el, hogy pontosan mennyi pénzre számíthat az ország 2021-től. A Portfolio kalkulációink szerint bő 50 milliárd eurós keretről van szó, ami a magyar társfinanszírozással együtt 60 milliárd euró fölé is mehet, ha az összes hitelt is kéri a kormány a helyreállítási alapból.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson, amelyen végül egy részletekben még nem kidolgozott jogállamisági feltételrendszert is hozzákötöttek a pénzek kifizetéséhez. Az összes elérhető EU-támogatásunk egyébként borzalmasan nagyra sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.
Miután Orbán Viktor kormányfő vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésében egymásnak ellentmondó magyar és holland parlamenti határozatok születtek, és azt javasolta, hogy célszerű lenne a két parlamentnek egyeztetéseket kezdeményeznie egymással, ennek első lépése meg is történt hétfőn. Kövér László magyar parlamenti házelnök ugyanis levelet írt holland kollégájának, amelyet a Politico is megkapott.
A péntek reggel kezdődött EU-csúcson még hétfő reggelig sem született megegyezés, de az álláspontok több témában közeledni látszanak, és így továbbra is van esély, hogy a maratoni tárgyalások végül hétfőn este sikerrel járnak. Az elmúlt 72 óra jelei alapján hat fontos tanulságot rögzítünk.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
Itt az idő, az Európai Unió következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésének és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag elfogadása elengedhetetlen - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek csütörtökre virradóra küldött levelében.
Egy új, 3 pillérből álló nagyszabású adócsomagot fogadott el ma az Európai Bizottság azért, hogy visszaszorítsa az adóelkerülést és a tisztességtelen adóversenyt az EU-n belül és kívül, és így a többlet adóbevételekkel áttételesen hozzájáruljon a tagállamok koronavírus-járvány miatt megugró kiadásainak finanszírozásához.
Németország hajlandó a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezésre az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek témája a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap és a közösség új hétéves költségvetése - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése előtt.
A pénteken kezdődő EU-csúcs előtt, rendkívüli parlamenti ülésnapon fogadott el 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatot az Országgyűlés „A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről” címmel. Ennek tartalma jogilag nem köti meg Orbán Viktor kormányfő kezét a végső egyeztetések előtt, és tartalma is homályos több helyen, így önmagában vétóra sem ösztökéli a kormányfőt. Igaz a jogállamisági eljárás azonnali lezárásának parlament általi követelése érveket ad a kormányfőnek a tárgyalásokon a taktikázáshoz, illetve ahhoz, hogy igyekezzen minél jobban felpuhítani az EU-pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötési rendszerét.
Döntő jelentőségű a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, különösen most, a koronavírus-járvány idején, a populisták és a radikálisok ugyanis megpróbálnak visszaélni a vészhelyzet okozta állapotokkal - jelentette ki Christine Lambrecht, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország igazságügyi minisztere az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően hétfőn. Ugyanezen esemény apropóján a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) is kiadott egy közleményt, amelyben Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta: a eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
